Wahorn András (1953)
Wahorn András a szentendrei Vajda Lajos Stúdió alapító tagja, Munkácsy Mihály-díjas, a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett sokoldalú művész, aki szinte minden műfajban dolgozik. Festőként legismertebb, azonban többek között grafikusként és zenészként is alkot.
Korai munkái közel állnak fe Lugossy és ef Zámbó műveihez, az1970-es években festészetét a szürrealizmus és a dadaizmus inspirálta. Eredetileg grafikusnak készült, mégis korai festészetében nála a legintenzívebb a motívumok színezése, és az egyszerűbb formák mellett, a bonyolult, összetett alakzatokat használata. Későbbi alkotásain a motívumhalmozás után lényegesen leegyszerűsödnek képei: egy-egy figura, motívum köré csoportosul az ábrázolás, amelyben gyakran megjelenik a szöveges képcím. A rajzosság erőteljesen dominál a festményein, néhol modernkori barlangrajz érzetét keltve. Idővel a motívumok fokozatosan kisebbé válnak, de asszociatív, gyakran erotikus jelentésük mégis erőteljesen érvényesül a metafizikus hatású, a végtelen érzetét keltő redukált képmezőben.
Az idei Art &Antique kiállítás részeként Wahorn András művei közül öt darab nagyméretű táncoló alakot tárunk a közönség elé, melyek legutoljára Sopronban a 2019-es Volt Fesztiválon voltak megtekinthetők. A Volt Art Group részeként több művész is kiállította munkáit, a színes alkotások között Wahorn grandiózus táncoló alakjai kiemelt helyen, egy nagyméretű Sopron/Volt feliratra tetejére voltak installálva. Az élénkszínű, önfeledt alakokra jellemző a modern primitivizmus, ahol a fesztiválozó, „egymásra vadászó”figurák egy zenés-táncos esemény részesei. Az ábrázolásmód egyszerű és sík, a kicsavart alakok statikusak, mégis mozgalmasak, amit a kontúrok melletti a rajzfilmszerű kisebb vonalak jeleznek. Mindegyikfigura kétoldalú, melyeken Wahorn ugyanazokat a körvonalakat tölti meg két különböző alakkal, ezáltal szobrászati alkotásként is értelmezhető. A sokszínű figurák mind egyediek és különlegesek, jól leképzik azt a bulizó fesztiváltömeget, amely épp egy extatikus élményt él át, pont olyat, amilyet egy nagyszínpados koncert ad.
András Wahorn (1953)
András Wahorn, a founding member of the Vajda Lajos Studio in Szentendre and Munkácsy Prize winner, is a versatile artist who works in almost every genre. He is best known as a painter, but he also works as a graphic designer, and musician. His early works are close to the ones of Fe Lugossy and ef Zámbó, then later in the 1970s his painting was inspired by Surrealism and Dadaism. He was originally trained as a graphic designer, yet in his early paintings the colours of the motifs, and complex shapes were the most dominant elements. His later work became significantly simpler, its representation revolving around a single figure or motif, in which text images often appear. Drawing strongly dominates his paintings, and over time the motifs gradually become smaller, but associative, often erotic.
As part of this year’s Art & Antique exhibition five of András Wahorn’s large dancing figures are presented to the public, which were first installed at the 2019 Volt Festival in Sopron.
