I . A szabályzat célja

 

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) valamint a végrehajtására kiadott rendeletek alapján készült belső szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) célja, hogy a Magyarországon nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedők (Pmt. 1. § (1) bekezdés j) pontja) és azok alkalmazottai a tevékenységükkel összefüggésben, az arra vonatkozó jogszabályok megtartásával eleget tudjanak tenni a pénzmosásés a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról rendelkező hatályos jogszabályoknak.

 

A Szabályzat célja továbbá, hogy az érintettek a kockázatérzékenységi megközelítés alkalmazásával képesek legyenek felismerni azokat a szokatlan eseteket, melyek a Pmt. hatálya alá tartoznak és ismerjék az ezen esetekben végzendő feladataikat, kötelezettségeiket, jogaikat.

 

Kapcsolódó jogszabályok:

  • a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.),
  • az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (a továbbiakban: Kit.)
  • a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.), korábban a 1978. évi IV. törvény.
  • 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelet a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény alapján elkészítendő belső szabályzat kötelező tartalmi elemeiről;
  • 33/2017. (X.26.) NGM rendelet a nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedő és az árukereskedő szolgáltatók részére a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény végrehajtásának, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény szerinti szűrőrendszer kidolgozásának és működtetése minimumkövetelményeinek részletes szabályairól (a továbbiakban: Útmutató)

 

E Szabályzat alkalmazásában:

azonosítás: a Pmt. 7. § (2) bekezdésében, a 8. § (2) és (3) bekezdésében, valamint a 9. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott adatok visszakereshető módon történő rögzítése;

Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának határozata: az 1956. évi I. törvénnyel kihirdetett Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányának 25. cikkében meghatározott, az ENSZ BT által a nemzetközi béke és biztonság fenntartása érdekében elfogadott határozat;

Európai Unió: az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség;

harmadik ország: az Európai Unión kívüli állam;

jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet: nem jogi személy és nem természetes személy jogalany;

kiemelt közszereplő: az a természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzését megelőzően legalább egy éven belül fontos közfeladatot látott el. A szolgáltató a 65. § szerinti belső szabályzatában kockázatérzékenységi megközelítés alapján az egy éves időtartamnál hosszabb időtartamot is meghatározhat.

A fentiek alkalmazásában fontos közfeladatot ellátó személy:

  1. az államfő, a kormányfő, a miniszter, a miniszterhelyettes, az államtitkár, Magyarországon az államfő, a miniszterelnök, a miniszter és az államtitkár,
  2. az országgyűlési képviselő vagy a hasonló jogalkotó szerv tagja, Magyarországon az országgyűlési képviselő és a nemzetiségi szószóló,
  3. a politikai párt irányító szervének tagja, Magyarországon a politikai párt vezető testületének tagja és tisztségviselője,
  4. a legfelsőbb bíróság, az alkotmánybíróság és olyan magas rangú bírói testület tagja, amelynek a döntései ellen fellebbezésnek helye nincs, Magyarországon az Alkotmánybíróság, az ítélőtábla és a Kúria tagja,
  5. a számvevőszék és a központi bank igazgatósági tagja, Magyarországon a Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke, a Monetáris Tanács és a Pénzügyi Stabilitási Tanács tagja,
  6. a nagykövet, az ügyvivő és a fegyveres erők magas rangú tisztviselője, Magyarországon a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv központi szervének vezetője és annak helyettese, valamint a Honvéd Vezérkar főnöke és a Honvéd Vezérkar főnökének helyettesei,
  7. többségi állami tulajdonú vállalatok igazgatási, irányító vagy felügyelő testületének tagja, Magyarországon a többségi állami tulajdonú vállalkozás ügyvezetője, irányítási vagy felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testületének tagja,
  8. nemzetközi szervezet vezetője, vezetőhelyettese, vezető testületének tagja vagy ezzel egyenértékű feladatot ellátó személy.

kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója: a kiemelt közszereplő házastársa, élettársa; vér szerinti, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermeke, továbbá ezek házastársa vagy élettársa; vér szerinti, örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülője.

kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy:

  1. bármely természetes személy, aki a kiemelt közszereplővel közösen ugyanazon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosa vagy vele szoros üzleti kapcsolatban áll;
  2. bármely természetes személy, aki egyszemélyes tulajdonosa olyan jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, amelyet a kiemelt közszereplő személy javára hoztak létre.

kockázatérzékenységi megközelítés: az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a Pmt. 65. §-ban meghatározott belső szabályzatban a belső kockázatértékelés alapján rögzített, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására irányuló eljárás;

kockázati szint: tartós üzleti kapcsolatok vonatkozásában az a besorolás, amely meghatározza, hogy az ügyfél vonatkozásában milyen terjedelmű ügyfél-átvilágítási intézkedéseket szükséges elvégezni;

külső ellenőrzési funkció: a belső eljárásrendnek a szolgáltatótól független fél által elvégzett vizsgálata annak megállapítására, hogy a belső eljárásrend alapján a szolgáltató képes az e törvényben, valamint az annak felhatalmazásán alapuló jogszabályban foglalt kötelezettségek teljesítésére;

nemesfémekre vonatkozó forgalmazás: a nemesfémből[1] készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy forgalmazása illetve felvásárlása;

nemzeti kockázatértékelés: az a nemzeti szintű értékelés, amely alkalmas a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása kockázatainak feltárására, értékelésére, értelmezésére, azok folyamatos felülvizsgálatára, valamint a nemzeti kockázatkezelési eljárások meghatározására;

pénzmosás: a 2013. június 30-ig hatályban volt Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 303-303/A. §-ában, illetve a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 399-400. §-ában meghatározott elkövetési magatartások;

pénzügyi információs egységként működő hatóság: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jogszabályban meghatározott szervezeti egysége;

pénzeszköz forrásának igazolása: az ügyletben szereplő pénzeszközök törvényes forrását megerősítő adat vagy azt igazoló dokumentum, így különösen az öröklésből, kártérítésből, polgári jogi jogviszonyokból származó szerződés vagy egyéb hivatalos dokumentum a kapcsolódó jogosultságok nevesítésével, munkaviszonyból származó bérjövedelem-igazolás, külszolgálatért kapott jövedelemigazolás, egyéb jövedelemigazolás, árfolyamnyereséghez, nyereményhez, osztalékhoz kapcsolódó igazoló dokumentum;

pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés:

  1. a) a pénzeszközök és gazdasági erőforrások uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat által elrendelt befagyasztása,
  2. b) a pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás rendelkezésre bocsátásának uniós jogi aktusban, illetve ENSZ BT határozatban rögzített tilalma; valamint
  3. c) uniós jogi aktusban, illetve az ENSZ BT határozatban meghatározott esetekben elrendelt pénzügyi tranzakciókat (pénzeszközök átutalását) érintő tilalom, illetve korlátozás, valamint a kapcsolódó engedélyezési eljárás;

pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya: a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat hatálya alá tartozó természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, illetve az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat hatálya alá tartozó szervezet tagja;

stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik ország: az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok megállapítása tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2016. július 14-i (EU) 2016/1675 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott országok;

személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány: személyazonosító igazolvány, útlevél, valamint kártya formátumú vezetői engedély;

személyazonosság igazoló ellenőrzése: az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő személyazonosságának a  Pmt. 7. § (3)-(9) bekezdésében meghatározottak szerinti, továbbá a tényleges tulajdonos személyazonosságának a 8. § (5) bekezdésében és a 9. § (4) bekezdésében meghatározottak szerinti ellenőrzése;

szolgáltató vezetője: az a természetes személy, aki a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet szolgáltató képviseletére, nevében döntési jogkör gyakorlására vagy az ezen szolgáltatón belüli irányítási jogkör gyakorlására jogosult;

szolgáltató Pmt. 65. § szerinti belső szabályzatban meghatározott vezetője: az a természetes személy, aki a szolgáltató vezetője által a Pmt. 65. §-ban meghatározott belső szabályzatban meghatározásra kerül az alábbi szempontok figyelembevételével:

  1. megfelelő ismeretekkel rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a szolgáltató milyen mértékben van kitéve a pénzmosás és a terrorizmus-finanszírozás jelentette kockázatoknak, valamint
  2. megfelelő vezetői hatáskörrel rendelkezik ahhoz, hogy a kockázati kitettséget befolyásoló döntéseket kezdeményezzen vagy hozzon;

terrorizmus finanszírozása: az 1978. évi IV. törvény 261. § (1) és (2) bekezdése szerinti bűncselekmény elkövetéséhez szükséges anyagi eszköz szolgáltatása vagy gyűjtése, illetve a Btk. 318. §-ában meghatározott elkövetési magatartások;

ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízás:

  1. azon ügyletek, amelyekre vonatkozóan egy éven belül ugyanazon ügyfél ugyanazon jogcímen, ugyanazon tárgyra ad megbízást,
  2. a pénzváltó iroda esetében azon százezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyletek, amelyekre vonatkozóan egy héten belül ugyanazon ügyfél megbízást ad,,
  3. az 1. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott szolgáltató vonatkozásában a részletvétel alapján történő fizetések, fizetési megbízások;

tényleges tulajdonos:

  1. az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy – a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon – közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, vagy egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet felett, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,
  2. az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben – a Ptk. 8:2. § (2) bekezdésében meghatározott – meghatározó befolyással rendelkezik,
  3. az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyletet végrehajtanak, vagy aki egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a természetes személy ügyfél tevékenysége felett,
  4. alapítványok esetében az a természetes személy,
  5. da) aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták,
  6. db) akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg,
  7. dc) aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, vagy
  8. dd) a da)-dc) alpontban meghatározott természetes személy hiányában aki az alapítvány képviseletében eljár,
  9. az a) és b) pontban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője;

útmutató: a szolgáltatók számára kiadott, iránymutatást tartalmazó alábbi dokumentumok:

  1. a) az 1. § (1) bekezdés a)-f)h)-k) és m)-r) pontjában meghatározott szolgáltató részére kiadott rendelet; az 1. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott szolgáltatóknak a 33/2017.(X.26.) NGM rendelet;

ügyfél: aki a szolgáltatóval üzleti kapcsolatot létesít vagy a szolgáltató részére ügyleti megbízást ad,

ügyfél-átvilágítás: a 6. §-ban meghatározott esetben az ügyfél azonosítása, az ügyfél kockázati besorolása, a személyazonosság igazoló ellenőrzése, az üzleti kapcsolat és az ügyleti megbízás céljának és jellegének megismerése, folyamatos figyelemmel kísérése,

ügylet:

  1. az üzleti kapcsolat során a szolgáltató szakmai tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételéhez tartozó művelet, vagy
  2. az ügyleti megbízás.

ügyleti megbízás: olyan ügylet, amely az ügyfél és a szolgáltató között a szolgáltató 1. § (1) bekezdés a)-e), g)-h), valamint j)-r) pontjában megjelölt szakmai tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó eseti jogviszony;

üzleti kapcsolat: az ügyfél és a szolgáltató között az 1. § (1) bekezdés a)-e), g)-h), valamint j)-r) pontjában megjelölt szakmai tevékenységi körbe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződéssel létrejött tartós jogviszony;

vagyon forrásának igazolása: az ügyfél hárommillió forintot meghaladó értékű vagyoni eszközeinek – beleértve a materiális vagy immateriális javakat – forrását bemutató ügyfél-nyilatkozat;

vagyoni nyilvántartás: a külön jogszabályok szerinti ingatlan-nyilvántartás, cégnyilvántartás, járműnyilvántartás, úszólétesítmény-lajstrom, légijármű-lajstrom, kulturális örökség hatósági nyilvántartása.

 

I.                A Szabályzat hatálya

 

A jelen Szabályzat kiterjed a kereskedelmi hatóság – Budapest Főváros Kormányhivatala, országos illetékességgel – által PR 8102 számon nyilvántartásba vett Bodó Galéria Zrt. (vállalkozás neve) szolgáltatóra (a továbbiakban: szolgáltató), aki Magyarország területén nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedik, beleértve a felvásárlást is[2]; a vállalkozás foglalkoztatottjára, alkalmazottjára, segítő családtagjára.

 

A szolgáltató az 1. sz. mellékletben tett nyilatkozata alapján nem köteles kockázatértékelés elkészítésére. 

II.              Az ügyfél-átvilágítási kötelezettség

 

A Pmt.-ben és a jelen Szabályzatban meghatározott ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség a szolgáltatót akkor terheli, ha

a) ha a Pmt. 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti üzleti kapcsolat jön létre;

b) ha az ügyleti megbízás értéke eléri vagy meghaladja a Pmt. 6. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott négymillió-ötszázezer (a továbbiakban: 4,5 millió) forintot;

c) pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha a Pmt. 6. § (1) bekezdés a)-b) pontokban meghatározottak szerint átvilágításra még nem került sor;

d) ha a korábban rögzített ügyfél-azonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel,

e) ha a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel,

f) ha az ügyfél-azonosító adatokban bekövetkezett változás kerül átvezetésre és kockázatérzékenységi megközelítés alapján szükséges az ügyfél-átvilágítás ismételt elvégzése.

 

Az átvilágítási kötelezettség kiterjed az ügyleti megbízások esetén az egymással ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásra, ha ezek együttes értéke eléri a 4,5 millió forintot. Ebben az esetben az átvilágítást azon ügyleti megbízás elfogadásakor kell végrehajtani, amellyel az ügyleti megbízások együttes értéke eléri a 4,5 millió forintot.

 

Az átvilágítási kötelezettség végrehajtása érdekében a szolgáltató a Pmt. 14. § (4) bekezdés értelmében a háromszázezer (a továbbiakban: 300 ezer) forintot elérő vagy meghaladó jogügyleteknél – szűkebb körű – adatrögzítésre kötelezett.

 

Üzleti kapcsolat létesítése esetén a szolgáltató köteles elvégezni és írásban rögzíteni az ügyfél-átvilágítás érdekében az ügyfél kockázati szintbe történő besorolását.

 

Ha a szolgáltatónak a Pmt.-ben meghatározott ügyfél-átvilágítási- és bejelentési kötelezettsége fennáll, az alábbi feladatokat köteles elvégezni:

  1. a) az ügyfél, annak meghatalmazottja, a rendelkezésre jogosult, a képviselő továbbá tényleges tulajdonos azonosítása, nyilatkozat beszerzése kiemelt közszereplőkről ;
  2. b) a személyazonosság igazoló ellenőrzése;
  3. e) bejelentési kötelezettség teljesítése;
  4. f) az ügyleti kapcsolat figyelemmel kísérése (monitoring) , az adatváltozások rögzítése;
  5. g) adatvédelem, nyilvántartás;
  6. h) belső ellenőrző és információs rendszer működtetése.

 

A jelen Szabályzat alkalmazása körében megbízás:

  1. a) ügyleti megbízás a szolgáltató és ügyfele között létrejött eseti megbízás;
  2. b) üzleti kapcsolat a szolgáltató és ügyfele között létrejött üzleti kapcsolat, a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződéssel létrejött tartós jogviszony. A szerződés nem csak írásban jöhet létre, ilyen a tartós jogviszonynak minősül a rendszeres vásárlás is.

 

  • A pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adatok, tények, körülmények megállapításakor figyelembe veendő szempontok

 

 A Szabályzat alkalmazásában „pénzmosás” a 2013. június 30-ig hatályban volt Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 303-303/A. §-ában, illetve a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 399-400. §-ában meghatározott elkövetési magatartások.

Pénzmosásnak kell tekinteni azt is, ha a pénzmosásra kerülő vagyontárgyat létrehozó tevékenységet valamely más tagállam területén vagy egy harmadik ország területén követték el.

 

A Szabályzat alkalmazásában „terrorizmus finanszírozása” az 1978. évi IV. törvény 261. § (1) és (2) bekezdése szerinti bűncselekmény elkövetéséhez szükséges anyagi eszköz szolgáltatása vagy gyűjtése, illetve a Btk. 318. §-ában meghatározott elkövetési magatartások.

A Pmt. a bejelentés megtételekor nem követeli meg, hogy a szokatlan ügylet alapján a pénzmosásra alapos okkal lehessen következtetni, így nem szükséges az sem, hogy a büntető eljáráshoz megkövetelt bizonyosság fennálljon a szokatlan körülmény kapcsán. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása cselekmények esetleges felmerüléséhez – a kockázatértékelési megközelítés alkalmazása mellett, az NGM által kiadott végrehajtási rendeletben és a felügyeletet ellátó hatóság által kiadott iránymutatásokban foglaltakra is figyelemmel – gyanúra okot adó körülmények lehetnek:

1.) Pénzmosás szokatlan készpénztranzakciók használatával

  1. Akár magánszemély, akár cég esetében jelentős készpénzes vásárlások;
  2. Rendszeres készpénzes ügyleti megbízások közvetlenül az azonosítási értékhatár alatt.

 

2.) Gazdasági társaságok gyanús tranzakciói

  1. A vállalat tulajdonost vált és az új tulajdonosok háttere, megjelenése (hajléktalanok, stb.) összeegyeztethetetlen a vállalat tevékenységével, illetve a tulajdonosváltást követően a társaság tevékenysége hirtelen átalakul.
  2. A készpénzes vásárlások mértéke és gyakoriságuk nem egyeztethető össze a társaság tevékenységével.
  3. A társaságot olyan személy vezeti – cégjegyzésre jogosult – akinek megjelenése és képességei nyilvánvalóan nem teszik alkalmassá ilyen tevékenységre.

 

3.) Pénzmosás nemzetközi tevékenységek felhasználásával

Olyan cégek jelentkezése ügyfélként nagy összegű készpénzfizetéssel, amelyek központja- vagy a tényleges tulajdonos lakcíme – kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos országban van.

 

4.) Elégtelen, vagy gyanús információ

  1. Olyan gazdasági társaság, mely vonakodik attól, hogy teljes körű információkat nyújtson vállalkozásának adatairól.
  2. Az ügyfél nem hajlandó a Pmt. által előírt információkat nyújtani, amikor vásárolni szándékozik.
  3. Az ügyfél minimális, esetleg hamisnak látszó információkat nyújt, vagy olyanokat, amelyeket a szolgáltató nem egykönnyen tud ellenőrizni, különösen személyazonosságára vonatkozólag.
  4. A lehetséges ügyfél vonakodik vagy megtagadja a szolgáltató által kért további információk szolgáltatását.

 

5.)  Szokatlan jellemzők vagy tevékenységek

  1. Az ügyfél soha nem jön be ügyleti megbízás lebonyolítására, számos megbízottja/meghatalmazottja van.
  2. Az ügyfél ügyletének értéke korábbi vásárlási szokásaitól eltérő módon hirtelen megnő.
  3. Az ügyfél tevékenységét láthatóan mások irányítják az ügylet során.

 

6.) A jelentéstételi vagy nyilvántartási követelmények megkerülésére irányuló kísérletek

  1. Az ügyfél megkísérli, hogy vásároljon egy bizonyos összeghatárt meghaladóan, de amikor tájékoztatják a nyilvántartási vagy jelentéstételi követelményekről, visszaveszi a pénz egy részét, hogy az ügyletet éppen hogy a meghatározott összeghatár alatt tartsa.
  2. Az eljáró személy készpénzt visz és ragaszkodik hozzá, hogy az előírt nyilvántartási vagy jelentéstételi űrlapokat ne töltsék ki.
  3. Az ügyfél vonakodik attól, hogy az azonosításhoz szükséges információkat megadja, vagy folytassa az ügyletet, miután tájékoztatták, hogy magát azonosítania kell.
  4. Az ügyfél arra kényszeríti vagy kísérli meg kényszeríteni az alkalmazottat, hogy ne nyújtsa be az előírt nyilvántartási vagy jelentéstételi űrlapokat.

 

7.) Terrorizmus finanszírozásának gyanújára okot adó tranzakciók

A terroristák viselkedésükben, életvitelükben jellemzően ügyelnek arra, hogy környezetükben, kapcsolat rendszerükben, pénzügyi szokásaikban ne keltsenek feltűnést, gyanúra adó okot. Ezért vonatkozásukban nem, vagy nehezen tipizálható a szokatlan tranzakciók leírása.

 

A terroristák illegális és jellemzően legálisnak látszó forrásokat is gyűjtenek: védelmi pénzen, zsaroláson és kábítószerrel, fegyverrel való kereskedésen kívül legálisan működő alapítványoktól, non-profit szervezetektől is gyűjtenek forrásokat, illetve tagsági díjat szednek, kiadványokat értékesítenek.

 

  1. Az ügyfél-átvilágítás belső eljárási rendje

 

Az ügyfél azonosítása

Az ügyfél-átvilágítás első lépése az ügyfél-azonosítási és személyazonossági igazoló ellenőrzési kötelezettség teljesítése, amelyet a szolgáltató az ügyleti megbízás teljesítéséhez szükséges megfelelő dokumentumok, illetve azonosító okmányok felmutatása és egyéb adatok felhasználása alapján végez el.

Az ügyfél-azonosítást a Pmt. 6. § (1) bekezdés b) pontja alapján a 4,5 millió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor kell elvégezni a Pmt.-ben meghatározott adatok írásbeli rögzítésével.

 

A szolgáltató átvilágítási kötelezettsége a Pmt. 6. § (2) bekezdés értelmében kiterjed az egymással ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásra is, ha azok együttes értéke eléri a 4,5 millió forintot. Ennek érdekében a Pmt. 14. § (4) pontja szerint a 300 ezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügylet teljesítésekor is köteles rögzíteni bizonyos adatokat az ügyfélről.

 

A szolgáltató az ügyfél-azonosítást – a fenti értékek elérése esetében – a megbízás teljesítésekor, tartós jogviszony esetén a tartós megbízás első cselekményénél köteles elvégezni.

 

Amennyiben azonos ügyfél meghatározott ügyletekre ismételt ügyleti megbízást ad, az azonosítást elvégezni nem kell, azonban a szolgáltató köteles az adatváltozásokat ellenőrizni és az azonosítási lapra az esetleges változásokat, azok kezdő időpontjával feltüntetni.

 

Ha az ügyfél nem személyesen jár el, az ügyfélen kívül annak meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt is azonosítani kell. Korlátozottan cselekvőképes, illetve cselekvőképtelen személy, valamint szervezet esetén törvényes képviselőjének azonosítását is el kell végezni.

 

A szolgáltató jogosult elfogadni a Pmt. hatálya alá tartozó más szolgáltató által végzett ügyfél-átvilágítás eredményét, ha az megfelel a Pmt. 22. §-ában foglalt feltételeknek. A szolgáltató az 1. sz. mellékletben nyilatkozik erről.

 

Ha a szolgáltató nem tudja végrehajtani az ügyfél-átvilágítást, akkor az érintett ügyfélre vonatkozóan köteles megtagadni az ügylet lebonyolítását.

 

Az ügyfél-azonosítás során a Pmt.-ben meghatározott okiratok és adatok alapján történő rögzítésére kerül sor. Az adatokat a szolgáltatónak a jelen Szabályzat 2-4. sz. mellékletben meghatározott formanyomtatványokon kell rögzíteni. Az adatok rögzítése, illetve az ügyfél-átvilágítás a szolgáltató alkalmazottja, vagy segítő családtagja által is elvégezhető, a nyomtatványon az átvilágítást ténylegesen elvégző személy olvasható nevét és aláírását is rögzíteni kell.

 

4,5 millió Ft elérésekor az adatok rögzítéséhez és az iratok másolásához az ügyfél írásbeli hozzájárulását nem kell kérni, az azonosításhoz felhasznált iratok másolása a Pmt. 7. § (8) bekezdés értelmében kötelező. Ennek során az ügyfelet tájékoztatni kell arról, hogy adatai kizárólag az általa kezdeményezett ügyleti megbízás teljesítéséhez kerülnek felhasználásra.

 

Ha az ügyfél az adatok rögzítéséhez és az iratok másolásához hozzájárulást nem ad, vagy adatot nem szolgáltat, a szolgáltató köteles az ügylet lebonyolítását megtagadni.

 

A szolgáltató az ügyfél-azonosítás (Pmt. 6. § (1) bekezdés b) pontja értelmében) a 4,5 millió forintot elérő vagy meghaladó ügyleti megbízás során legalább az alábbi adatokat köteles rögzíteni:

  1. a) természetes személy
  2. aa) családi és utónevét,
  3. ab) születési családi és utónevét,
  4. ac) állampolgárságát,
  5. ad) születési helyét, idejét,
  6. ae) anyja születési nevét
  7. af) lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét,
  8. ag) azonosító okmányának típusát és számát;

 

  1. b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (ideértve az egyéni vállalkozót is)
  2. ba) nevét, rövidített nevét,
  3. bb) székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén – amennyiben ilyennel rendelkezik – magyarországi fióktelepének címét,
  4. bc) főtevékenységét,
  5. bd) képviseletére jogosultak nevét és beosztását,
  6. be) – ha ilyennel rendelkezik -kézbesítési megbízottjának az a) pont aa) és af) alpontjai szerinti adatait (családi és utónevét illetve lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét),
  7. bf) cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát,

bg) adószámát.

A szolgáltató az ügyfél-azonosítás (Pmt. 6. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettség végrehajtása) érdekében a Pmt. 14. § (4) bekezdésében meghatározott 300 ezer forintot elérő vagy meghaladó ügyleti megbízás teljesítésekor az alábbi adatokat köteles rögzíteni:

  1. a) természetes személy
  2. aa) családi és utónevét,
  3. ab) születési helyét, idejét,
  4. ac) a megbízás tárgyát és összegét;

 

  1. b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet
  2. ba) nevét, rövidített nevét,
  3. bb) székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén – amennyiben ilyennel rendelkezik – magyarországi fióktelepének címét,
  4. bc) a megbízás tárgyát és összegét.

 

A tényleges tulajdonos azonosítása

 

A tényleges tulajdonos a Pmt. alapján csak természetes személy lehet.

 

A természetes személy ügyfél és a jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője köteles[3]személyes megjelenéssel írásban, vagy a szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, az Útmutatóban meghatározott feltételekkel rendelkező előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján nyilatkozni, ha tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár el, illetve a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél tényleges tulajdonosáról a következő adatok megadásával:

 

            a) családi és utónevét,

  1. b) születési családi és utónevét,
  2. c) állampolgárságát,
  3. d) születési helyét, idejét,
  4. e) lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét,
  5. f) – jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél tényleges tulajdonosa esetén a fentieken kívül – a tulajdonosi érdekeltség jellegét és mértékét
  6. g) – a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek minősül-e.

A nyilatkozatot a Szabályzat 5-6. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon kell az ügyfélnek megtenni.

 

A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője a nyilatkozatában köteles minden, a Pmt. 3. § 38. pontjában foglaltaknak megfelelő természetes személyt feltüntetni tényleges tulajdonosként.

A szolgáltató köteles a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat ellenőrzésére a részére bemutatott okirat, nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy más olyan nyilvántartás alapján, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.

 

Ha kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban, a szolgáltató megtesz minden további, a felügyeletet ellátó szerv által meghatározott intézkedést mindaddig, amíg nem bizonyosodik meg a tényleges tulajdonos személyéről, ideértve az ügyfél tulajdonosi és irányítási rendszerének megértését is. Ilyen intézkedés lehet a kétség tisztázása érdekében különösen:

  • a Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat elektronikus úton nyújtott céginformációs és egyéb szolgáltatásának igénybevétele,
  • a civil szervezetek bírósági nyilvántartásának igénybevétele,
  • egyéni vállalkozók nyilvántartása (EVNY) igénybevétele,
  • (fizetős) tényleges tulajdonosokra vonatkozó adatokat tartalmazó adatbázisok igénybevétele (magas kockázatú ügyfél vonatkozásában minden esetben);
  • meghatározott harmadik felek (kötelezett szolgáltatók) által lefolytatott ügyfél-átvilágítás eredményének felhasználása;
  • külföldi adatbázisok és szolgáltatók igénybevétele a külföldön bejegyzett entitások esetében.

Jogi személy vagy egyéb szervezet ügyfélnek a tényleges tulajdonosról mindig nyilatkoznia kell.

 

A szolgáltató köteles nyilvántartást vezetni a tényleges tulajdonos azonosítása és személyazonosságának igazoló ellenőrzése érdekében megtett intézkedésekről.

 

Kiemelt közszereplőre vonatkozó nyilatkozat

a) A szolgáltató a 3. vagy 4. sz. melléklet (4,5 millió Ft-ot elérő vagy meghaladó ügyleti megbízás vagy üzleti kapcsolat) kitöltésekor asaját vagy a tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében eljáró ügyfelet nyilatkoztatja arra is, hogy ő maga vagy a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek, vagy kiemelt közszereplőnek közeli hozzátartozójának, vagy vele közeli kapcsolatban álló személynek (együttesen: kiemelt közszereplő) minősül-e.

Ha kiemelt közszereplő, akkor a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a Pmt. 4. § (2) bekezdésének mely pontja alapján minősül kiemelt közszereplőnek.

  1. b) Ha a természetes személy ügyfél kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül, a meghatározott adaton kívül a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a pénzeszközök forrására és a vagyon forrására vonatkozó információkat.

 

A szolgáltató köteles intézkedéseket tenni a megtett nyilatkozat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében, valamint köteles nyilvántartást vezetni az ellenőrzés érdekében megtett intézkedésekről.

 

Az ügyfél nyilatkoztatása mellőzhető, ha a szolgáltató a meghatározott adatokat a részére bemutatott okiratok, valamint a nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartások vagy olyan nyilvántartások alapján rögzíti, amelyeknek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult. Ebben az esetben a szolgáltató köteles az arra vonatkozó információt is rögzíteni, hogy a meghatározott adatok rögzítésére az ügyfél nyilatkoztatása mellőzésével került sor.

 

  1. c) A szolgáltató az ügyfél által adott adatokat és nyilatkozatokat a jelen Szabályzat 7-8. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon köteles rögzíteni, azt az ügyfél köteles aláírni.

A személyazonosság igazoló ellenőrzése

A személyazonosság igazoló ellenőrzése a Pmt.-ben és a Szabályzatban megjelölt okiratok bemutatása alapján történik. Az ügyfél-azonosítás során a szolgáltató az alábbi okiratok bemutatását köteles megkövetelni, vagy jogosult közhiteles nyilvántartásból adatlekérdezést végezni:

 

  1. a) természetes személy esetén
  2. aa) magyar állampolgár esetében a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát és lakcímet igazoló hatósági igazolványát, ez utóbbit abban az esetben, ha lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon található,
  3. ab) külföldi állampolgár esetén úti okmányát vagy személyazonosító igazolványát, feltéve hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít, tartózkodási jogot igazoló okmányát vagy tartózkodásra jogosító okmányát, magyarországi lakcímet igazoló hatósági igazolványát, amennyiben lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon található
  4. b) jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy a) pontban megjelölt okiratának bemutatásán túl az azt igazoló – harminc napnál nem régebbi – okiratot, hogy
  5. ba) a céget a cégbíróság nyilvántartásba vette, vagy a cég a bejegyzési kérelmét benyújtotta, egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése megtörtént vagy az egyéni vállalkozó nyilvántartásba vételre került,
  6. bb) a b) pont ba) alpontba nem tartozó belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént,
  7. bc) külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént;
  8. c) bírósági vagy hatósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem bírósághoz vagy hatósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet létesítő okiratát.

A fenti c) pontban meghatározott esetben, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nyilvántartásba vétele még nem történt meg, a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követő harminc napon belül okirattal igazolni, hogy a cégbejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörtént, valamint a szolgáltató köteles a cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartási számot rögzíteni.

 

A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató köteles ellenőrizni a bemutatott azonosságot igazoló okirat érvényességét, valamint ennek keretében köteles meggyőződni az okirat hitelességéről.

 

A személyazonosság igazoló ellenőrzése során a szolgáltató köteles ellenőrizni a meghatalmazott esetében a meghatalmazás érvényességét, a rendelkezésre jogosult rendelkezési jogosultságát, továbbá a képviselő képviseleti jogosultságát.

 

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása, a Pmt.-ben meghatározott kötelezettségek megfelelő teljesítése, az ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljes körű végrehajtása, valamint a felügyeleti tevékenység hatékony ellátása céljából a szolgáltató a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a meghatározott adatokat tartalmazó, bemutatott okiratról – ideértve az okiratban feltüntetett valamennyi személyes adatot -, a lakcímet igazoló hatósági igazolvány személyi azonosítót igazoló oldala kivételével másolatot készít. A szolgáltató e kötelezettség teljesítése során birtokába jutott, meghatározott okiratban feltüntetett valamennyi személyes adatot – a lakcímet igazoló hatósági igazolvány hátoldalán szereplő személyi azonosító kivételével – kezeli.

 

A szolgáltató és az ügyfél valamint a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenőrzését az ügyleti megbízás teljesítése előtt, lehetőség szerint az ügyfél-azonosítással egyidejűleg köteles elvégezni.

 

Az ügyfél-azonosítás auditált elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével

A szolgáltató a távollévők közti ügyletre az 1. sz. mellékletben nyilatkozik.

 

Az üzleti kapcsolatra vonatkozó adatok rögzítése

A szolgáltató az üzleti kapcsolatra vonatkozóan köteles rögzíteni

  1. a) a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát (típus – pl. megbízás, időtartam – határozatlan idejű, határozott idejű [határidő meghatározása]),
  2. b) az ügyfél kockázati szintje (alacsony, átlagos vagy magas) – az ügyfél-átvilágítás módjának meghatározása érdekében szükséges,
  3. c) a teljesítés körülményeit (hely, idő, mód),
  4. d) információt az üzleti kapcsolat céljáról és tervezett jellegéről (pl. miért köt szerződést az ügyfél, illetve miért a konkrét szolgáltatóval köti az ügyfél),
  5. e) a szolgáltató – kockázatérzékenységi megközelítés alapján – kéri a pénzeszközök forrására vonatkozó információk rendelkezésre bocsátását, és ezen információk igazoló ellenőrzése érdekében a pénzeszközök forrására vonatkozó dokumentumok bemutatását.

 

A szolgáltató az üzleti kapcsolatra vonatkozóan

  1. a) – kockázatérzékenységi megközelítés alapján – az üzleti kapcsolat létesítését a szolgáltató a belső szabályzatában meghatározott vezetője jóváhagyásához kötheti,
  2. b) a szolgáltató az üzleti kapcsolatra vonatkozó adatok rögzítéséhez kapcsolódó intézkedéseket a szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján is elvégezheti.

 

Adatváltozás esetén a szolgáltatónak csak a megváltozott adat rögzítéséhez szükséges ügyfél-átvilágítás intézkedést kell elvégeznie, amennyiben a Pmt. 6. § (1) bekezdés g) pontjában írt teljes átvilágítási kötelezettsége nem áll fenn (a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség nem merül fel).

 

A szolgáltató az üzleti kapcsolat létesítése előtt köteles lefolytatni az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenőrzését. Ha a szolgáltató nem tudja végrehajtani a Pmt.  7-10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket, akkor az érintett ügyfélre vonatkozóan köteles megtagadni üzleti kapcsolat létesítését és ügylet teljesítését, vagy köteles megszüntetni a vele fennálló üzleti kapcsolatot.

 

Ha az ügyfél jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, a képviseletében vagy megbízása alapján eljáró személy átvilágítását követően a jogi személy, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet átvilágítását is el kell végezni.

 

A szolgáltató az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenőrzését az üzleti kapcsolat során is lefolytathatja, ha ez a rendes üzletmenet megszakításának elkerülése érdekében szükséges, és ha a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának valószínűsége csekély. Ebben az esetben a személyazonosság és a tényleges tulajdonos igazoló ellenőrzését az első ügylet teljesítéséig be kell fejezni.

 

Az ügyleti megbízás tárgyának azonosítása és adatainak rögzítése

A szolgáltató az ügyleti megbízás létrejöttekor köteles rögzíteni

a)     a megbízás tárgyát és összegét,

b)     a teljesítés körülményeit (hely, idő, mód)

c)     a szolgáltató – kockázatérzékenységi megközelítés alapján – kéri a pénzeszközök forrására vonatkozó információk rendelkezésre bocsátását, és ezen információk igazoló ellenőrzése érdekében a pénzeszközök forrására vonatkozó dokumentumok bemutatását.

 

Ha a szolgáltató nem tudja végrehajtani a meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket, valamint az a), b), c) pontok szerinti adatok rögzítését, akkor az érintett ügyfélre vonatkozóan köteles megtagadni az ügyleti megbízás teljesítését.

 

Adatváltozás esetén a szolgáltatónak csak a megváltozott adat rögzítéséhez szükséges ügyfél-átvilágítás intézkedést kell elvégeznie, amennyiben a Pmt. 6. § (1) bekezdés g) pontjában írt teljes átvilágítási kötelezettsége nem áll fenn.

 

Az ügyfél-azonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétségre okot adhat többek között:

  • a kártyaformátumú személyazonosító igazolvány, vezetői engedély vagy útlevél egyes elemei és azok elhelyezkedése nem felel meg az okmányt kiállító hatóság előírásainak,
  • az egyes biztonsági elemek – különösen a hologram, a kinegram vagy ezekkel megegyező más biztonsági elemek – felismerhetetlenek, vagy sérültek,
  • a kártyaformátumú személyazonosító igazolvány, vezetői engedély vagy útlevél okmány azonosítója felismerhetetlen, sérült, vagy nem rendelkezik gépi adatolvasást lehetővé tevő mezővel;
  • az ügyfél arcképe nem egyezik az általa bemutatott kártyaformátumú személyazonosító igazolványon, vezetői engedélyen vagy útlevélen látható arcképpel;
  • a kártyaformátumú személyazonosító igazolványon, vezetői engedélyen vagy útlevélen megtalálható adatok logikailag nem feleltethetők meg az ügyfélről rendelkezésre álló adatokkal.

 

Amennyiben az ügyfél-azonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel, úgy törekedni kell másik okmány bekérésére az ügyfél-átvilágítás elvégzése érdekében.

 

Az ügyleti megbízásokat rendszeresen végrehajtó ügyfél vagy az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése 

Az ügyfél-átvilágítás kötelező eleme a monitoring tevékenység. A szolgáltató köteles biztosítani, hogy az üzleti kapcsolatra és ügyletre vonatkozóan rendelkezésre álló adatok és okiratok, valamint az ügyfél kockázati szintjének meghatározása naprakészek legyenek, köteles kockázati besorolástól függő rendszerességgel ellenőrizni az ügyfeleiről rendelkezésére álló adatokat. Ha az ellenőrzés során a szolgáltatónak kétsége merül fel az adatok és a nyilatkozatok naprakészségét illetően, akkor ismételten elvégzi a kétség kizárásához szükséges ügyfél-átvilágítási intézkedéseket.

 

Üzleti kapcsolat:

A szolgáltató köteles az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kísérni – ideértve az üzleti kapcsolat fennállása folyamán teljesített ügyletek elemzését is – annak megállapítása érdekében, hogy az adott ügylet összhangban áll-e a szolgáltatónak az ügyfélről a jogszabályok alapján rendelkezésére álló adataival és ez alapján szükség van-e az ügyféllel szemben pénzmosás megelőzésével kapcsolatos intézkedések végrehajtására.

 

A szolgáltató – kockázatérzékenységi megközelítés alapján – az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérését a jelen Szabályzatban meghatározott megerősített eljárásban hajthatja végre.

 

A szolgáltató – kockázatérzékenységi megközelítés alapján – köteles különös figyelmet fordítani valamennyi a) összetett,

  1. b) szokatlan, így különösen:
  2. ba) szokatlanul nagy értékű, illetve
  3. bb) szokatlan ügylettípusban végrehajtott, vagy
  4. c) gazdasági vagy jogszerű cél nélküli

ügyletre és pénzügyi műveletre.

 

A szolgáltató köteles biztosítani, hogy az ügyfélre vonatkozóan a Pmt. 7-10. § alapján rendelkezésre álló adatok és okiratok, valamint az ügyfél kockázati szintjének meghatározása naprakészek legyenek, így különösen az ügyfélre vonatkozóan rendelkezésre álló adatok és okiratok megváltozásáról történő tudomásszerzés esetén, a tényleges tulajdonosra vonatkozó adatok jogszabály alapján történő ellenőrzése céljából a szolgáltató köteles ellenőrizni az ügyfeleiről rendelkezésre álló adatokat.

 

A fenti ellenőrzési kötelezettséget a szolgáltató kockázatérzékenységi megközelítés alapján, magas kockázat esetén évente, alacsony kockázat esetén legalább ötévente köteles elvégezni. Ha az ellenőrzés során a szolgáltatónak kétsége merül fel az adatok és a nyilatkozatok naprakészségét illetően, akkor ismételten elvégzi a kétség kizárásához szükséges ügyfél-átvilágítási intézkedéseket.

 

Üzleti kapcsolat fennállása alatt az ügyfél, annak meghatalmazottja, a szolgáltatónál eljáró rendelkezésre jogosult, továbbá a szolgáltatónál eljáró képviselő köteles a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül értesíteni a szolgáltatót az ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásról, ezért az ügyfél e kötelezettségét a szerződésben javasolt szerepeltetni. A szolgáltató köteles ügyfelei figyelmét írásban felhívni az adatváltozások közlésének kötelezettségére.

 

Amennyiben a szolgáltató az ügyfél által kapcsolattartásra megadott módokon nem tud az ügyféllel kapcsolatba lépni annak ellenére, hogy az ügyfél ügyletek végrehajtását kezdeményezi, a szolgáltatónak kockázatérzékenységi megközelítés alapján meg kell kísérelnie három hónapon belül legalább két alkalommal, igazolt módon postai úton írásban felszólítani az ügyfelet – a lehetséges jogkövetkezményekre való egyidejű figyelmeztetés mellett – a szolgáltatóval való kapcsolat felvételére. A második értesítés sikertelenségét követően a szolgáltató az ügyfél vagy annak meghatalmazottja általi kapcsolatfelvételig megtagadja az ügyfél által kezdeményezett, 4,5 millió forintot elérő összegű ügylet teljesítését.

 

Ügyleti megbízás:

Az ügyleti megbízásokat rendszeresen adó ügyfelek monitoring kötelezettségét a szolgáltató az üzleti kapcsolatokra előírt módon végzi el: a szolgáltató köteles az ügyleti megbízásokat rendszeresen adó ügyfeleket folyamatosan figyelemmel kísérni – ideértve a teljesített ügyletek elemzését is – annak megállapítása érdekében, hogy az adott ügylet összhangban áll-e a szolgáltatónak az ügyfélről a jogszabályok alapján rendelkezésére álló adataival és ez alapján szükség van-e az ügyféllel szemben pénzmosás megelőzésével kapcsolatos intézkedések végrehajtására.

 

A szolgáltató – kockázatérzékenységi megközelítés alapján – az ügyleti megbízásokat rendszeresen adó ügyfelek folyamatos figyelemmel kísérését a jelen Szabályzatban meghatározott megerősített eljárásban hajthatja végre.

 

A szolgáltató – kockázatérzékenységi megközelítés alapján – köteles különös figyelmet fordítani valamennyi a) összetett,

  1. b) szokatlan, így különösen:
  2. ba) szokatlanul nagy értékű, illetve
  3. bb) szokatlan ügylettípusban végrehajtott, vagy
  4. c) gazdasági vagy jogszerű cél nélküli

ügyletre és pénzügyi műveletre.

 

Az ügyfél-átvilágítás belső rendje

 

Ügyleti megbízás kizárólag olyan ügyféltől fogadható el, aki a szolgáltató előtt személyesen (képviselő és meghatalmazott is lehet) megjelent és ennek során, vagy auditált elektronikus hírközlő rendszer útján azonosították.

 

Amennyiben az ügyleti megbízást meghatalmazott közbejöttével kell teljesíteni, a meghatalmazást különös gonddal kell vizsgálni. Külföldi meghatalmazótól származó meghatalmazást csak közokiratba foglalva és amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik, apostillel (nemzetközi felülhitelesítés) ellátva szabad elfogadni.

 

Belföldi meghatalmazó esetén a meghatalmazottnak teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkoznia kell, hogy a meghatalmazót személyesen ismeri, továbbá a meghatalmazáson a jogügylet tárgyát, mindkét fél adatait és olvasható nevét / aláírását fel kell tüntetni.

 

A szolgáltató sem egyszerűsített, sem fokozott sem megerősített ügyfél-azonosítást nem végez.

  1. A kockázatértékelés

A szolgáltató a jelen Szabályzat 1. sz. mellékletében tett nyilatkozata alapján nem köteles belső kockázatértékelést készíteni ez alóli kötelesség alól az Útmutató 1. § (4) bekezdés értelmében mentesül. A szolgáltató tudomásul veszi, hogy a mentesség alátámasztására köteles minden év május 31. napjáig az előző lezárt év forgalmáról a kereskedelmi hatóság részére jelentést tenni.

Amennyiben ennek határidőn belül nem tesz eleget, úgy mentessége megszűnik.

VII. A bejelentési kötelezettség

A szolgáltató köteles kijelölni a szervezeten belül egy (vagy több) személyt (kijelölt személy), aki pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén haladéktalanul bejelentést tesz a pénzügyi információs egység (a továbbiakban: FIU) felé a VPOP_PMT17 nyomtatványon, amelynek beérkezéséről a FIU elektronikus üzenet formájában haladéktalanul értesíti a bejelentést küldő szolgáltatót. A VPOP_PMT17 nyomtatványon tett bejelentés mellett a VPOP_PMT17MEGnevű nyomtatványon kiegészítő adatszolgáltatás tehető.

 

A kijelölt személy a szolgáltató vezetője, alkalmazottja vagy segítő családtagja lehet. A kijelölt személy kijelöléséről valamint a kijelölt személy adataiban bekövetkező változásról a szolgáltató 5 napon belül köteles értesíteni FIU-t a VPOP_KSZ17 számú nyomtatványon.

 

A fenti bejelentéseket a NAV FIU által rendszeresített nyomtatványokon, elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül kell megtenni. Pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására vagy dolog büntetendő cselekményből való származására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén a szolgáltató köteles haladéktalanul írásban bejelentést tenni a FIU részére.

 

A szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja és segítő családtagja pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására vagy dolog büntetendő cselekményből való származására utaló adat, tény, körülmény felmerülését a végrehajtott vagy végrehajtandó ügylet és az ügyfél által kezdeményezett, de végre nem hajtott ügylet esetében, valamint abban az esetben is köteles vizsgálni, ha a szolgáltató nem tudja végrehajtani a meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket és emiatt megtagadta az érintett ügyfélre vonatkozóan az üzleti kapcsolat létesítését, vagy ügylet teljesítését.

 

Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás

Pénzmosás- és terrorizmus-finanszírozás Elleni Iroda

 

Cím: 1033 Budapest, Huszti út 42.

Postafiók: 1300 Budapest, Pf: 307

Telefon: 06-1/430-9466

Kapcsolattartó szolgálat: +36-30/516-5662

Fax: +36-1/430-9305

E-mail: fiu@nav.gov.hu

Honlap: https://www.nav.gov.hu/

 

Bővebb információ a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Irodáról: https://www.nav.gov.hu/nav/penzmosas/PTEI/PTEI.html

 

Bővebb információ a Pmt. és Kit. szerinti elektronikus bejelentésről: https://www.nav.gov.hu/nav/penzmosas/Pmt_Kit_elektronikus_bejelentes/Pmt_Kit_elektronikus_bejelentes_PMT17.html

 

A szolgáltatót − jóhiszeműsége esetén − akkor sem terheli felelősség a bejelentésért, ha az utóbb megalapozatlannak bizonyul.

 

VIII. Az ügyfél-átvilágítás során alkalmazandó magatartási normák

 

A szolgáltatónak valamint alkalmazottjának vagy segítő családtagjának az ügyfél-átvilágítás során körültekintően, udvariasan, valamint az egyéb szakmai előírások szem előtt tartásával kell eljárnia. Az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket az üzleti kapcsolat létesítésekor, illetve folyamatosan az üzleti kapcsolat fennállása alatt, vagy az ügyleti megbízás teljesítése során kell elvégeznie a szolgáltatónál erre a feladatra kijelölt vezetőnek, segítő családtagnak vagy foglalkoztatottnak.

 

Az ügyfél-adatok beszerzése már az üzleti kapcsolat létrejötte előtt a leendő ügyfél képviselőjével folytatott előzetes beszélgetés során kezdetét veszi. A szolgáltató képviselője már ebben a kezdeti szakaszban megtudja az ügyfél szervezet és a képviselője nevét. Ezek az információk már elegendőek a meghiúsult (megkísérelt) üzleti kapcsolat során tapasztalt bejelentésre okot adó körülmény alkalmával tett bejelentés esetén az ügyfél azonosításához.

 

Az üzleti kapcsolat létesítésével egyidejűleg végrehajtott ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése során a szolgáltató képviselőjének törekednie kell arra, hogy az ügyfél szervezet vezetéséről, tulajdonosairól, tevékenységéről a lehető legtöbb információt beszerezze, amely alapján – a Szabályzat későbbi fejezetében ismertetett – kockázati kategóriába történő besorolást is el tudja végezni.

 

Az üzleti kapcsolat létesítésekor az ügyfél képviselőjét tájékoztatni kell, hogy a Pmt. vonatkozó rendelkezései alapján történik az adatok felvétele és az okmányok másolása. Továbbá írásban fel kell hívni a figyelmét a rögzített adatokban bekövetkezett változások esetén történő – 5 munkanapon belüli – tájékoztatási kötelezettségére.

 

A szolgáltató számára hozzáférhető nyilvántartásokban, illetve nyilvános adatbázisokban az ügyfél-átvilágítás során rögzített adatokat ellenőrizni kell. Ha nincs a hozzáférhető adatbázisokban erre vonatkozó adat, akkor az ügyfél képviselőjét fel kell szólítani igazoló okirat bemutatására.

 

Az ügyfél-szervezet azonosított tényleges tulajdonosai vonatkozásában – a Szabályzat későbbi fejezetében részletezett – a pénzügyi, vagyoni korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos szűrést el kell végeznie a szolgáltatónál erre kijelölt személynek.

 

Az üzleti kapcsolat fennállása során törekedni kell az ügyfél tényleges tevékenységének megismerésére, a szokatlan körülmények hátterének feltérképezésére. Az üzleti kapcsolat során folytatott monitoring tevékenység következtében az ügyfél kockázati kategóriába sorolása megváltozhat.

 

Az ügyfél-átvilágítás során tapasztalt bejelentésre okot adó körülmény felmerülése esetén az ügyfél-átvilágítást végző személy (azonosítást végző személy) a kijelölt személy részére bejelentést tesz az erre a célra rendszeresített – mellékletben szereplő – okmány kitöltésével és átadásával.

 

  1. Az ügyleti megbízás megtagadásának kötelezettsége, az ügyleti megbízás felfüggesztése és a felfedés tilalma

 

A szolgáltató köteles megtagadni a kívánt ügyleti megbízás teljesítését, ha

a) nem tudja végrehajtani az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket,

b) az ügyfél a személyazonosságának megállapításához nem járul hozzá, vagy ahhoz nem szolgáltat adatot;

c) az ügyfél nem tud bemutatni érvényes igazolványt, vagy

d) pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény merül fel, illetve

e) valamely más aggályos (szokatlan, életszerűtlen esetleg kifejezetten gyanús) körülményt észlel.

 

A szolgáltató az ügylet felfüggesztésével kapcsolatos nyilatkozatát az 1. sz. melléklet tartalmazza.

 

Felfedés tilalma: a bejelentés és az adatszolgáltatás teljesítéséről, annak tartalmáról, az elemző-értékelő tevékenységről, az ügylet teljesítésének felfüggesztéséről, a bejelentő személyéről, valamint arról, hogy az ügyféllel szemben indult-e büntetőeljárás, az ügyfélnek, illetve harmadik személynek, szervezetnek a szolgáltató tájékoztatást nem adhat, és köteles biztosítani, hogy a bejelentés megtörténte, annak tartalma és a bejelentő személye titokban maradjon. A tilalom nem vonatkozik a felügyeletet ellátó szerv (a hatóság) szolgáltató általi tájékoztatására.

 

  1. Adatvédelem, nyilvántartás

 

A szolgáltató a Pmt.-ben, annak felhatalmazásán alapuló jogszabályban és jelen Szabályzatban foglalt kötelezettség teljesítése során birtokába jutott személyes adatokat – ideértve a pénzeszköz és vagyon forrására vonatkozó információkat – kizárólag a Szabályzatban foglalt végrehajtandó feladatai céljából, az azok ellátásához szükséges mértékben megismerheti és kezelheti.  A szolgáltató a Pmt. 23. § szerinti esetekben az ügyfél-átvilágítás során tudomására jutott adatokat megkeresésre, az ügyfél hozzájárulásával átadhatja más szolgáltatónak.

 

A szolgáltató az adatkezelés során − természetes személy érintett esetén − köteles szem előtt tartani a személyes adatok védelméről szóló jogszabályi előírásokat.  

 

A szolgáltató köteles

  1. a) az ellenőrzés során megismert adatok papíralapú másolatát megőrizni,
  2. b) az ellenőrzés megtörténtének tényét az adatlapon, aláírásával igazolni
  3. c) központi nyilvántartásból történő adatlekérdezés esetén a válasz papíralapú másolatát az ügy irataitól elkülönítve zártan kezelni és
  4. d) a megkeresésre adott választ elektronikus formában tárolni,
  5. e) az általa vezetett nyilvántartásban a Pmt. 57. §-ában írt adatokat feltüntetni.

 

A Pmt.-ben, annak felhatalmazásán alapuló jogszabályban és jelen Szabályzatban foglalt kötelezettség teljesítése során a szolgáltató birtokába jutott iratok, adatok nyolc évig őrizendők. Az őrzési kötelezettség eseti ügyleti megbízás teljesítése esetén az adatrögzítéstől, tartós jogviszony esetén az üzleti kapcsolat megszűnésétől kezdődik. Az adatokat úgy kell megőrizni, hogy azokból a változás dátuma, és a változás előtti adatok is megállapíthatóak legyenek. Az elektronikus formában őrzött dokumentumot egy számítógépen kívüli adathordozón, biztonsági másolatban is menteni és kezelni kell.

 

A szolgáltató – az általa vezetett nyilvántartásban – a Pmt.-ben, annak felhatalmazásán alapuló jogszabályban és jelen Szabályzatban foglalt kötelezettség teljesítése során birtokába jutott okiratot, illetve annak másolatát, beleértve az elektronikus azonosítás során birtokába jutott okiratot is, valamint a bejelentés és a 42. § szerinti adatszolgáltatás teljesítését, az ügylet teljesítésének a felfüggesztését igazoló iratot, illetve azok másolatát, valamint minden egyéb, az üzleti kapcsolattal összefüggésben keletkezett iratot, illetve azok másolatát az üzleti kapcsolat megszűnésétől, illetve az ügyleti megbízás teljesítésétől számított nyolc évig köteles megőrizni.

 

A szolgáltatónak biztosítania kell, hogy az elektronikusan illetve a papír alapon őrzött adatokhoz jogosulatlan személy ne férhessen hozzá, de az valamennyi, azonosításra jogosult számára elérhető legyen. A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból kiderüljön a tranzakciók száma és azok értéke is.

 

A szolgáltatónak a Pmt.-ben, annak felhatalmazásán alapuló jogszabályban és jelen Szabályzatban foglalt kötelezettség teljesítése során birtokába jutott adatokat, okiratokat és azok másolatait (beleértve azok biztonsági másolatait is) a megőrzési határidőt követően haladéktalanul meg kell semmisítenie illetve törölnie kell.

 

  1. Belső ellenőrző és információs rendszer, képzési program, oktatás

 

A szolgáltató a pénzmosást vagy a terrorizmus finanszírozását lehetővé tevő, illetve megvalósító üzleti kapcsolat, ügylet megakadályozása érdekében köteles gondoskodni:

  1. a) a nyilvántartási (ügyfél-átvilágítási),
  2. b) a bejelentés teljesítését támogató (szűrő), valamint
  3. c) a Pmt.-ből eredő kötelezettség megsértésére vonatkozó szolgáltatón belüli névtelen bejelentés megtételét biztosító

belső ellenőrző és információs rendszerek működéséről.

A rendszernek biztosítania kell, hogy a szolgáltató teljeskörűen és gyorsan (5 napon belül) teljesíthesse a pénzügyi információs egységtől, a felügyeletet ellátó hatóságtól vagy bűnmegelőzési, bűnüldöző szervektől érkező megkereséseket vagy adatkéréseket.

A belső ellenőrzési és információs rendszer ezen felül kiterjed a szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja és segítő családtagja által megsértése esetén küldhető értesítés teljesítése érdekében – a szolgáltató típusára és méretére tekintettel – kialakított és névtelenséget biztosító belső rendszer működtetésére is.

A szolgáltató köteles gondoskodni arról, hogy a tevékenységének ellátásában részt vevő foglalkoztatottjai a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megismerjék, a pénzmosást vagy a terrorizmus finanszírozását lehetővé tevő, illetve megvalósító üzleti kapcsolatot, ügyletet felismerjék, a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén e törvénynek megfelelően tudjanak eljárni, ezért köteles évente oktatást tartani, a foglalkoztatottnak képzést tartani, és értesítést küldeni, valamint ezek megtörténtét megfelelően dokumentálni.

 

XII. A KIT. ALAPJÁN MŰKÖDTETETT SZŰRŐRENDSZERRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

 

A szolgáltató az általa rögzített ügyfél-állomány adatait köteles összevetni a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket elrendelő uniós jogi aktusok és az ENSZ BT határozataival, mely a https://scsanctions.un.org/search/ és a www.mkeh.gov.hu honlapokon lehetséges. (Utóbbinál a főoldal bal oldalán a „Pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések” menüpontra kattintva „ENSZ BT és EU által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések” címmel – http://mkeh.gov.hu/nemesfemvizsgalat/nemesfem_ellenorzesi_osztaly/penzugyi_vagyoni_korlatozo_intezkedesek#top).

A szolgáltató folyamatosan figyelemmel kíséri a korlátozó intézkedéseket tartalmazó listákat.

A szolgáltató által rögzített éves tranzakcióinak számáról, a szűrőrendszerről és a kijelölt személyről az 1. sz. mellékletben nyilatkozik.

 

XIII. Záró rendelkezések

A 2020. január 10. napján működő szolgáltató 2021. március 1-ig köteles a Pmt. 25. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatást teljesíteni, vagyis a szolgáltató a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél tényleges tulajdonosára vonatkozóan a Pmt. 9. § alapján rögzített és ellenőrzött adatokat köteles haladéktalanul továbbítani az adatok tárolása céljából jogszabály alapján létrehozott központi nyilvántartás számára, feltéve, hogy az adatok e központi nyilvántartásban nem szerepelnek.

A jelen szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a Pmt., a Kit., valamint a végrehajtási rendeletek irányadóak.

 

A jelen Szabályzatot kötelezőnek fogadom el és azt a kereskedelmi hatóság általi jóváhagyás/átdolgozás napjától kezdve alkalmazom.

 

A szolgáltató saját működésére vonatkozó speciális szabályokat az 1. sz. melléklet tartalmazza, mely a Szabályzat elválaszthatatlan részét képezi.

 

Mellékletek:

  1. A szolgáltató szervezeti és működési sajátosságaiból eredő szabályok
  2. Azonosítási adatlap 300 ezer Ft-ot elérő vagy meghaladó értékesítés vagy forgalmazás esetén
  3. Azonosítási adatlap 4,5 millió Ft-ot elérő vagy meghaladó értékű forgalmazás esetén
  4. Azonosítási adatlap üzleti kapcsolat létesítése esetén
  5. Ügyfél tényleges tulajdonosra vonatkozó nyilatkozata (természetes személy)
  6. Ügyfél tényleges tulajdonosra vonatkozó nyilatkozata (jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet)
  7. Tényleges tulajdonosra vonatkozó kiemelt közszereplői nyilatkozat
  8. Ügyfél kiemelt közszereplői nyilatkozata (természetes személy)
  9. Bejelentés a kijelölt személy részére (belső használatra)
  10. Kockázati besorolást segítő segédlet nemesfém-forgalmazó szolgáltató részére (belső használatra)
  11. Segédlet vezetői jóváhagyáshoz (Belső használatra)
  12. Oktatási napló-minta (belső használatra)
  13. Segédlet megerősített eljáráshoz (belső használatra)
    1. sz. melléklet – kockázatértékelés elkészítése alól mentesülő nemesfémmel kereskedő

(jelölése a nyilvántartásban: KN)

 

A szolgáltató szervezeti és működési sajátosságaiból eredő szabályok[4]

 

 

  1. Nyilatkozat az előző lezárt, 2019. évi[5] árbevételről:

 

Alulírott Bodó János (képviselő neve) a Bodó Galéria Zrt. (szolgáltató neve) képviseletében nyilatkozom, hogy

 

  1. a) a vállalkozás 2019. (előző lezárt) évi bruttó árbevétele (nemesfémmel kereskedőnél csak a nemesfém forgalmazására nézve) 668110 Ft – azaz hatszázhatvannyolcezerszáztíz – forint volt;

 

  1. b) nemesfém-forgalmazás során nem fogadok el 300 ezer (háromszázezer) Ft-ot elérő vagy ezt meghaladó készpénzt;

 

  1. c) nem vásárolok fel 300 ezer (háromszázezer) Ft-ot elérő vagy meghaladó értékben nemesfémet, vagy ezekből készült tárgyat;

 

  1. d) kockázatértékelés elkészítésére nem vagyok kötelezett.

 

                                 Nyilatkozat a várható éves bevételről 2020. évben (új nyilvántartásba vétel)

 

  1. várhatóan kevesebb, mint 10 millió Ft;
  2. nemesfém-forgalmazás során nem fogadok el 300 ezer (háromszázezer) Ft-ot elérő vagy meghaladó készpénzt;
  3. nem vásárolok fel 300 ezer (háromszázezer) Ft-ot elérő vagy meghaladó értékben nemesfémet, vagy ezekből készült tárgyat;

 

  1. kockázatértékelés elkészítésére nem vagyok kötelezett.

 

(Ha az éves árbevétel kevesebb, mint 10 millió Ft és a szolgáltató nem fogad el 300 ezer Ft-ot elérő vagy meghaladó készpénzt egy ügyletben, akkor nem köteles kockázatértékelés elkészítésére, lsd. Útmutató 1. § (4) bekezdés.)

 

  1. Kijelölt személy, meghatározott vezető

 

A.) A kijelölt személy megnevezése

 

A szolgáltató köteles kijelölni – a szervezet sajátosságától, különösen annak méretétől és a vezetői szintek számától függően – egy vagy több kijelölt személyt[6], aki a szolgáltató vezetőjétől, foglalkoztatottjától és segítő családtagjától érkező bejelentést a FIU-nak haladéktalanul továbbítja. A kijelölt személy a szolgáltató vezetője, alkalmazottja vagy segítő családtagja lehet.

 

A kijelölt személy nevéről, beosztásáról, elérhetőségéről a tevékenysége megkezdésének időpontjától, valamint az ezekben bekövetkezett változásról a változástól számított öt munkanapon belül tájékoztatni kell az FIU-t[7].

 

A kijelölt személy, a bejelentőtől érkező bejelentést az FIU-nak haladéktalanul, védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában (ÁNYK rendszer[8]) továbbítja, amelynek beérkezéséről a FIU elektronikus üzenet formájában haladéktalanul értesítést küld.

A kijelölt személy felelősséggel tartozik a bejelentések minőségéért, ideértve elsősorban azok adattartalmának pontosságát, teljességét és dokumentáltságát.

 

A Pmt. szerinti kijelölt személy                          A Kit. szerinti kijelölt személy

 

neve:                  Bodó János                                            neve:                Bodó János

beosztása:          vezérigazgató                                         beosztása:       vezérigazgató

telefonszáma:      +36 1 787-2998                          telefonszáma: +36 1 787-2998

e-mail címe:        info@bodogaleria.hu                  e-mail címe:     info@bodogaleria.hu

 

A kijelölt személyt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részére 2020. december 11-én bejelentettem[9], a bejelentés  száma[10]: 039660.

B.) A Szabályzatban meghatározott vezető(k)

A szolgáltató Pmt. 3. § 34. pontja szerinti vezetője – az a természetes személy, aki a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet szolgáltató képviseletére, nevében döntési jogkör gyakorlására vagy az ezen szolgáltatón belüli irányítási jogkör gyakorlására jogosult:

 

A szolgáltató vezetője: Bodó János

beosztása:                    vezérigazgató

telefonszáma:               +36 1 787-2998

e-mail címe:                  info@bodogaleria.hu

 

A szolgáltató Pmt. 63. § (5) bekezdés szerinti, a belső szabályzatában meghatározott – egy vagy több[11]vezetője, aki a Pmt.-ből eredő kötelezettségeknek a szolgáltató foglalkoztatottja általi végrehajtásáért felelősséggel tartozik:

 

  1. név: Bodó János

beosztás: vezérigazgató

telefonszám: +36 1 787-2998

e-mail címe: info@bodogaleria.hu

 

A szolgáltató 65. § szerinti belső szabályzatban meghatározott, Pmt. 3. § 35. pont szerinti vezetőjeként, kijelöli azt a természetes személyt, aki megfelelő ismeretekkel rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a szolgáltató milyen mértékben van kitéve a pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás jelentette kockázatoknak, valamint megfelelő hatáskörrel rendelkezik a kockázati kitettségeket befolyásoló döntések meghozatalára.

A kijelölt vezető:              Bodó János

beosztása:                      vezérigazgató

telefonszáma:                  +36 1 787-2998

e-mail címe:                    info@bodogaleria.hu

 

A vállalkozás elektronikus elérhetősége: info@bodogaléria.hu

 

 

  • Telephely(ek) címe és az azonosítást végző személy(ek) neve

 

1./Cím: 1055 Budapest, Falk Miksa utca 24-26.        Azonosítást végző: Bodó János

          2./Cím: 1055 Budapest, Falk Miksa utca 24-26.        Azonosítást végző: Nagy Zsófia Nóra

 

  1. Kockázatértékelés (Útmutató 1-2. §)

A Pmt. 27. § (4) bekezdés alapján a szolgáltatónak nem kötelező a kockázatértékelés elkészítése.

 

  1. Vezetői jóváhagyást igénylő esetek (Útmutató 19. §)

 

Nincsenek.

  1. Fokozott ügyfél-átvilágítás (Útmutató 10. §)

A szolgáltató nem alkalmaz fokozott ügyfél-átvilágítást.

 

  • Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás (Útmutató 9. §)

A szolgáltató nem alkalmaz egyszerűsített ügyfél-átvilágítást.

 

  • Megerősített eljárás (Útmutató 13-14. §)

A szolgáltató nem alkalmaz megerősített eljárást.

 

  1. Auditált elektronikus hírközlő eszköz (Útmutató 15-18. §)

A szolgáltató auditált elektronikus hírközlő eszközt nem alkalmaz az ügyfél-átvilágításnál.

 

  1. Belső ellenőrző és információs rendszer leírása (Útmutató 3-8. §)

Pmt. 14. § (4) bekezdés alapján rögzített nyilvántartások, ügyletek leválogatása, névtelenséget biztosító belső bejelentési rendszer működésének feltételei:

(Kérjük, a megfelelő a) vagy b) pont közül válasszon (karikázza, húzza alá),! Kérem, amennyiben pl. az a) pont az Önre jellemző, az a) ponton belül az alpontokból is jelölje a megfelelőt. Amennyiben a b) pont igaz Önre, kérjük, az alpontok közül is válasszon – elegendő egyet választani.)

 

  1. a) a kijelölt személy elkülönített nyilvántartást vezet a 300 ezer Ft-os[12] és 4,5 millió Ft-os ügyletekről
  2. aa) számítógépes rendszer segítségével, jelszóval védetten
  3. ab) papír alapon, elzárt kazettában
  4. ac) papír alapon, széfben
  5. ad) papír alapon, zárható fiókban
  6. ae) egyéb[13]:…………………………………………………………………………………………………… Névtelenséget biztosító belső bejelentési rendszer nem működik,
  7. af) mert a kijelölt személy az egyedüli foglalkoztatott,
  8. ag) mert a kijelölt személyen kívül egy foglalkoztatott van,
  9. ah) mert a kijelölt személyen kívül kettő foglalkoztatott van,

és a bejelentést a foglalkoztatott közvetlenül a kijelölt személynek teszi meg.

 

  1. b) a kijelölt személy elkülönített nyilvántartást vezet a 300 ezer Ft-os[14] és 4,5 millió Ft-os ügyletekről
  2. ba) számítógépes rendszer segítségével, jelszóval védetten
  3. bb) papír alapon, elzárt kazettában
  4. bc) papír alapon, széfben
  5. bd) papír alapon, zárható fiókban
  6. be) egyéb[15]: ……………………………………………………………………………………………………….

A szolgáltató telephelyenként nem ügyféltérben, nem bekamerázott helyen (vagy a kamera nem láthat rá arra a részre) elhelyez egy csak a kijelölt személy által nyitható, zárható dobozt, ládát, melybe a szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja, segítő családtagja be tudja dobni a bejelentését. A szolgáltató biztosítja a bejelentések megtételéhez szükséges tárgyi eszközöket, beleértve a térítésmentes jelöletlen papírt, borítékot, íróeszközt. Az eleve névtelenül megtett bejelentéseket a kijelölt személy éppúgy kivizsgálja, mint a nem névtelenül megtett bejelentéseket. A nem névtelenül megtett bejelentéseket 1 napon belül anonimizálnia kell a kijelölt személynek, vagyis azokat az adatokat, melyekből a bejelentő személyazonossága megállapítható, törölnie kell a dokumentációból, és a vizsgálat további részében is anonimizáltan kell maradnia ezeknek az adatoknak. Amennyiben a bejelentés eleve nem névtelenül érkezett, úgy a bejelentő adatait (telefonszám, e-mail cím, név, cím, stb.) a kijelölt személy nem vizsgálhatja.

 

  1. Az ügylet felfüggesztése (Útmutató 20. §)

A szolgáltató nem kíván élni a felfüggesztés lehetőségével.

 

  • Képzések, oktatás (Útmutató 21. §)

 

A kockázatértékelés elkészítésére nem kötelezett szolgáltató köteles a belső szabályzatról, az ügyfél-azonosítás menetéről valamennyi belépő alkalmazott részére a munkaviszony kezdetét követő 5 napon belül képzést tartani, valamint bármely, a Pmt.-t vagy az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket érintő nemzetközi és hazai jogszabályi rendelkezéseket érintő változásról a kihirdetést követő 5 napon belül írásban értesíteni.

 

(Kérjük, az a), vagy b) lehetőségek közül csak az egyiket válassza, a megfelelőt karikázza vagy húzza alá. Amennyiben az a) pontot jelölik, kérjük,  értelemszerűen kitölteni.)

 

  1. a) A foglalkoztatottak részére a belső oktatást tartja: Bodó János (név) vezérigazgató (beosztás).

 

  1. b) A szolgáltatónak nincs foglalkoztatottja, segítő családtagja, a szolgáltató vezetője a kijelölt személy is egy személyben: önképzésre kötelezett.

 

A képzések programja legalább az alábbi témaköröket tartalmazza:

  1. a) belső szabályzat foglalkoztatottakra vonatkozó elemei a belső eljárási rend figyelembevételével,
  2. b) pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adatok, tények, körülmények megállapításakor figyelembe veendő szempontok,
  3. c) az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket érintő nemzetközi és hazai jogszabályi rendelkezések foglalkoztatottakat érintő elemei,
  4. d) ügyfél-átvilágítás gyakorlata, a rögzítendő adatok köre, kiemelt közszereplők.

 

A szolgáltató a belső képzéseket köteles dokumentálni (oktatási napló – lásd: 12. sz. Melléklet). Az oktatási naplóban szerepeltetnie kell, hogy ki tartotta meg a képzést, kik vettek részt a képzések, hol és mikor történt a képzés, valamint milyen témákra terjedt ki a belső oktatás (ld. legalább a-d) pontok).

 

  • szerinti szűrőrendszer (Útmutató 22. §)

A szolgáltató folyamatosan figyelemmel kíséri a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktusok, illetve az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának (a továbbiakban: ENSZ BT)  határozatainak kiadását és későbbi módosításait.

 

A hatóság az e szabályzat szerinti feladatok végrehajtásához a honlapján a korlátozó intézkedéseket elrendelő uniós jogi aktusokról és ENSZ BT határozatokról tájékoztatást tesz közzé és azt folyamatosan aktualizálja.

 

A hatóság honlapja a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket elrendelő uniós jogi aktusokról és ENSZ BT határozatokról:

https://mkeh.gov.hu/nemesfemvizsgalat/nemesfem_ellenorzesi_osztaly/penzugyi_vagyoni_korlatozo_intezkedesek#top

 

A Kit. szerinti szűrőrendszer típusa: manuális, az esetleges rögzített ügyféladatokat a kijelölt személy veti össze az uniós jogi aktusokban vagy az ENSZ BT határozataiban szereplő nevekkel és személyes adatokkal.

 

 

Budapest, 2021. január 12.

 

 

 

 

 

szolgáltató cégszerű aláírása

 

 

 

[1] lásd: a nemesfém tárgyakkal kapcsolatos hatósági feladatokról és hatósági eljárási szabályokról, valamint a nemesfém tárgyak készítésének és díszítésének szabályairól szóló 508/2017. (XII. 29.) kormányrendelet 1. § 12. pont

 

[2] nemesfémekre vonatkozó forgalmazás

[3] Üzleti kapcsolat létesítésekor; továbbá 4,5 millió forintot elérő vagy meghaladó ügylet teljesítésekor; pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha ügyfél-átvilágításra még nem került sor; ha a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel; ha az ügyfél-azonosító adatokban bekövetkezett változás kerül átvezetésre és kockázatérzékenységi megközelítés alapján szükséges az ügyfél-átvilágítás ismételt elvégzése.

[4] Kérjük, a pontozott vonalak értelemszerű kitöltését az 1. sz. mellékletben.

[5] Kérjük az év feltüntetését.

[6] A Pmt. és Kit. szerinti kijelölt személy lehet azonos is.

[7] VPOP_KSZ17-es nyomtatvány ismételt kitöltése, hivatkozva a korábban kapott tájékoztatás sorszámára, az „új kijelölt személy”-t bejelentve a „tájékoztatás” menüpontban.

[8] A www.nav.gov.hu oldalról letölthető VPOP_PMT17-es, illetve a kiegészítéseket a VPOP_PMT17MEG nevű nyomtatványon szükséges megtenni a bejelentést.

[9] A www.nav.gov.hu oldalról letölthető VPOP_KSZ17-es nyomtatványon szükséges megtenni a bejelentést.

[10] A NAV-tól kapott válaszüzenetek egyikében a „tájékoztatás sorszáma”, mely egy 6 db számot tartalmazó sorszám.

[11] A szolgáltató sajátosságaitól, különösen annak méretétől és a vezetői szintek számától függően kell megadni egy vagy több meghatározott vezetőt. Amennyiben több meghatározott vezető van, kérjük, bővítse a pontokat.

[12] 300 ezer (háromszázezer) forintos ügyletnél szükséges elvégezni az adatfelvételt, abban az esetben is, ha az nem készpénzben történik, hanem kártyás vásárlás vagy átutalás.

[13] Amennyiben az „egyéb” opciót választja, kérjük, adja meg a pontozott vonalon a tárolás helyét.

[14] 300 ezer (háromszázezer) forintos ügyletnél szükséges elvégezni az adatfelvételt, abban az esetben is, ha az nem készpénzben történik, hanem kártyás vásárlás vagy átutalás.

[15] Amennyiben az „egyéb” opciót választja, kérem adja meg a pontozott vonalon a tárolás helyét.