Aba-Novák Vilmos, Vándorkomédiások (olaj, fa, 57×68 cm, J.b.l.: Aba-Novák Vilmos)

Aba-Novák Vilmos eddig lappangóként számon tartott, artistákat, cirkuszi komédiásokat bemutató kompozíciója bukkant fel Vándorkomédiások címmel.

Aba-Novák már sokszor méltatott, a cirkuszok és a komédiások világát bemutató festményei egy előkerülő eddig lappangó alkotással ismét a figyelem középpontjába kerülhetnek. A művész már diákkorában, az állatkertben rajzolva felfigyelt a közeli vurstlik eseményeire és azok mutatványosaira, de a cirkuszi tematika 1930-as évektől válik életművében uralkodóvá. Hol konkrét a korban működő cirkuszok, mint a Czája József társulata (Czája cirkusz, 1938 körül), vagy a Miraculum cirkusz jellegzetes figuráit, hol vándormutatványosok alakjait vitte vászonra. Mindezt tarka színekkel, bravúros könnyedséggel, játékossággal és lehengerlő egyéniséggel ábrázolja gyakran sajátos erotikával kiegészítve. “… érzem az élet bizarran furcsa, lázasan beteg álmait … Nem messze a cirkuszosok, bohócok és utcai nők Eldorádója. (Supka, 1966. 18.) – írja vázlatfüzetében.

A Vándorkomédiások című temperamunkájának központi alakjai, a két pirosdresszes artistalány a Cirkuszi kikiáltó című 1932-es festményén is feltűntek, azonban ezen a műalkotáson hátsó nézőpontból ábrázolta őket a művész.

A festmény készítésének időpontja az 1930-as évekre tehető, ezt nem csak a művész életművében elhelyezett tematika datálás támasztja alá, hanem a hátoldalán olvasható pontos budapesti cím is. Aba-Novák Vilmos 1928-tól dolgozott a II. kerületi Margit körút 54. szám alatt álló műtermében, attól az évtől amikor először bemutatkozott a Velencei Biennálén. Molnos Péter monográfiájában a festményt Artisták címmel a lappangó képek között tartja számon, 1935-ös datálással.

Az előkerült Vándorkomédiások című festmény tovább bővíti a már ígyis remekművekben dúskáló Aba-Novák életművet, és egy hiánypótló darabbal egészíti ki a művész cirkuszi világot bemutató festményeinek sorozatát.

Nagy Zsófia Nóra

művészettörténész

Reprodukálva: Molnos Péter: Aba-Novák. A barbár zseni. Népszabadság Könyvek, Budapest, 2006.