1879-1888 Müncheni Képzőművészeti Akadémián tanult, gyakorlati festő osztályban. Kiváló szalonzsánerfestő, budapesti szalonok, ifjú hölgyek és dandyk zsánerjelenetei. A magyar szakirodalomban műcsarnoki festők kifejezéssel illetett művészkör legismertebb tagjának tekinthetjük Margitayt, aki a szalonzsáner műfaj népszerű magyar képviselője volt a 19–20. század fordulóján.  A közönség és kiadók kedvelte csattanós, vidám jeleneteit, amelyeket számtalan folyóiratban képeslapon reprodukáltak a korszakban. Margitay életképeinek tárgyát elsősorban az úri társaságok, a magyar városi polgárság szalonjainak kedves jelenetei és a társadalom addig észrevétlen figurái: a piperkőc, fütyörésző dandyk és tetszelgő kacér leányok képezték.[1] Müncheni tanulmányai és olaszországi utazásait követően Margitay vidám hangulatú szalonzsáner képeivel rövid idő alatt nagy népszerűségre tett szert.


[1] Margitay Tihamér In: Szana, 1887 II. 217-.

Busójárás, 1876
Belvárosi Dandy

Gyűjteményben korábban megtalálható volt:

Súgok magának valamit, 1899